- Mindenki vetkőzzön meztelönre, csak a tisztasági szeröket tartsák maguknál - mondta egy nálam sokkal fiatalabb bajuszos gyerek, akinek 3 fehér kiscsillag virított a gallérján, később megtudhattam ez azt jelenti,hogy ő egy szakaszvezető.
- Most pödig kanyik (kanik - sic!) mossák lö magukróó a civil élöt porát - vezényelte miután elvégeztük ezt az első fontos feladatot.
- Most mög mönjenek, mee má' mög vízköves lösz a hátuk - nem tudtam röhögni, már vártam ezt az ócska poénkodást, mert hallottam róla a jó falumbeli obsitos katonáktól. Sokkal inkább megmosolyogtató volt az "ö"-zéssel való ízes szögedi tájszólás. De hiszen ez itt Csongrád-megye. Mit vártam? Mindenesetre kellemetlen érzés volt, mert ez is azt jelentette, kiszakítottak a megszokott környezetemből, átültetnek egy másikba. Egy év múlva talán én is így beszélek? Möglátjuk.
Ezután sorban felvettük a ruhákat: a zsávolyokat - gyakorlót, őrszolgálatit, zoknikat nyárit, télit. A molinót, amit a gyakorló alá vesznek, hogy meg ne fázzon a baka, a pizsamát ami úgy nézett ki, mint egy műtősruha, inget, sapkát, málhazsákot ami kurva jó lett volna egy nyári táborozáshoz, de mi soha nem erre használtuk, sportruhát ami alsó-felső melegítőből, pirosszegélyű atlétatrikóból illetve piros csíkos fehér zokniból és egy pár tornacipőből állt, azután a bakancsot, amit mi eddig surranónak neveztünk de itt erről hallani sem akartak. És amivel annyi bajom lett. Mert hogy itt mindent ránézésre adtak. Ránéztek az emberre és a perc tört része alatt meghatározták milyen méretű ruha, vagy cipő kell neki. Ezek a katonák akik itt teljesítettek szolgálatot valószínűleg nem sokat értettek a saccra történő felméréshez és egyáltalán szerintem a konfekcióiparhoz sem sok közük volt, ezt tanúsíthatom, mert felismertem egy gyereket akivel Békéscsabán együtt jártam iskolába. Nos ő traktorosnak készült, de végül is valahogy kubikos lett, itt viszont meg nem ismert fel és egy számmal kisebb bakancsot adott nekem. Erőtlen próbálkozásaimra, hogy "-hé haver nem ismersz meg?" - merev elutasítás volt a válasz, sőt - "haladjon,ne tartsa fel a sort". Szóval ez itt így működik. Úristen mennyit kell nekem ehhez tanulnom, hogy én valaha is ilyen legyek.
Talán ezt meg sem lehet tanulni? Erre születni kell!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése