Összeröffent a csapat focizni az utcában. A meccs végeztével elvánszorogtunk a sarki vegyesboltba, teljesen kiszikkadt a torkunk, lelki szemeink előtt egy párás üvegű csatos bambi jelent meg...lepöccintettük a csatot és szinte egy hajtásra folyattuk le a mézédesnek tűnő aranysárga hideg italt.
A retró, narancsízű Bambi üdítőitalt 1947-ben vezették be a hazai piacra és a termék hosszú évekig töltötte be a magyar, szénsavas üdítőital kizárólagos szerepkörét, egészen a nemzetközi, cukros riválisok megjelenéséig.
Ha egy kvízben felsorolnák a Kádár kor legjellegzetesebb üdítőitalait, bizony elég kevés esetben lenne a helyes válasz, hogy azok magyarok voltak. A piac felélesztésére ugyanis nyugati gépsorokat és velük együtt gyártási licenceket vásárolt az ország, melyekért többnyire termékkel fizettek.
A gépsorokat legtöbbször öt év alatt fizették ki ilyen módon, majd ezek után a magyar gyár birtokába kerültek. A licencdíjakat persze addig kellett ellentételezni, míg a gyártás folyt, bár általában nem üdítőitallal, hanem más, kurrens magyar termékekkel. Bizony gyermekkorunk kedvenc, szénsavas itókáiból leginkább csak azok készültek magyar alapanyagból, melyek szőlő vagy éppen alma ízesítésűek voltak (persze akadt kivétel).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése